Fejlődés(?)

A terecsenyi veszedelem

Ugyan Pécset egy ideje elhagytam, azonban továbbra is ZöFi a szívem. Ennek jegyében csatlakoztam Faágas barátainkhoz, Ildihez, Katához és Kefihez, s a hétvégét 34 minden hájjal megkent purdé táboroztatásával töltöttem.

Azt hittem tudom mire vállalkoztam. Mánfa volt a példa, úgyhogy nagyon sok kacagásra és vidámságra számítottam. És nem is számítottam el magam, de azért le kell szögeznem, hogy egész más ZöFi ként GlobNevelni és kísérőként felügyelni a siserehadat.

A Paraszt elosztónál gyülekeztünk, bevárva a mohácsi gyerkőcöket, aztán irány a Dómusz parkoló, buszra fel. Szigetváron felcsippentettünk még néhány lurkót és meg sem álltunk Terecsenyig.

Már a buszon egy kellemes meglepetés ért, hiszen a mohácsi srácok szinte versenyeztek, hogy ki mellett üljek. Később megtudtam, miután megkérdezték, hogy én is a felnőttekkel alszom-e majd, hogy azt hitték intézeti gyerek vagyok én is. Hát nem, de ezek szerint valamit nagyon jól csinálok!

Terecseny egy 50 fős kis falucska, mozgó bolttal, az utcákon kóborló bárányokkal és egy olyan kocsmával, ami fő műsoridőben 17-től 19 óráig tart nyitva! Szóval nem kellett attól félni, hogy a helyiek megzavarnak minket. (Inkább fordítva!)

Miután elfoglaltuk a szállásunkat, gyorsan talált mindenki elfoglaltságot. Jómagam a cigánynóta vs. magyar népdal szekcióba ültem be, mások egyből kerekítettek egy foci bajnokságot. Sajnos kicsit elfajult a terecsenyi BL döntő, mert Mohács összefogott Szigetvárral Pécs ellen és a test testelleni küzdelem bármelyik pillanatban kirobbanhatott volna. Az ebéd megérkezése azonban feledtette az ellentéteket. (Sajnos időről időre kiújult ez a viszály. Bizony nem könnyű valakit egy hétvége alatt meggyőzni arról, hogy az erőszak nem a legjobb megoldás, aki egész életét egy intézetben töltötte.)

Mivel a pécsi srácok már ismertek, ezért csak hússzor kellett elmagyaráznom miért nem eszem húst. K1 Zoli szerint látszik, hogy „fehér seggű” vagyok, mert náluk még a desszert is húsból van. Hát igen, nem vagyunk egyformák. Amikor egy birkanyáj betévedt a kulcsos ház udvarára, a gyerekek egy emberként vették űzőbe őket. A kb. 6 éves Balázs vékonyka gyermeki hangon kiáltott fel: „Öljük meg mindet!” Tiszta Legyek Ura!

Visszatérve K1 Zolira, vele nagyokat dumáltunk. A legemlékezetesebb az volt, mikor már hazafelé a vonaton egy nagymagyarország pólós úri gyerek mellett sikerült helyet foglalnunk és a hetedikes J. Zoltán kifejtette nekem, mennyire nevetséges a Magyar Gárda. Szegény csávó csak lapított, köpni-nyelni nem tudott szerintem, ahogy a 12 éves purdé körbe érvelte!

De említhetném Joseph-et is, aki kifejezetten éleslátó gondolatokat fogalmazott meg, miközben az esti bográcsozáshoz pucoltuk a krumplit. Persze az összefüggések kicsit homályosak voltak még, de azt pótolta a kamaszos lendült. Simán meg tudott volna tölteni egy Boy Sets Fire maxit a gondolataival.

Ő egyébként számháború közben is remekelt. Azért kellett némi idő, míg rákaptak a srácok a számháborúsdi ízére. Aztán viszont nem volt megállj: több órán át cseleztünk, estünk keltünk, osontunk, cserkésztünk és rohamoztunk a közeli erdőben. Végül a sötétedés vetett véget a csatának és kiegyeztünk egy döntetlenben.

Megemlítem még Istit, aki a tábor végére már egészen meggyőzte magát arról, hogy Ildi az ő felesége! Féltette is mindenkitől. Meg is kért minket, ha valaki ránéz a nőjére, vágjuk szájon. Biztos, ami biztos, hozzátette még, hogy ne a nőjét! Hajnali három felé, már el is kélt a pontosítás, mert nem voltunk már túl fittek. Négyen kordában tartani a szabadságtól megrészegülő piszkos 12x3-at, nem kis feladat volt. (Csak a szabadságtól részegülhettek meg, mert a kocsmáros nénivel ledumáltuk, hogy még az se kapjon piát, aki elmúlt 18, tehát még mi, kísérők se.)

Három óra alvás után úgy tűnt, hogy csak a „felnőttek” nem nyerték vissza az erejüket. Később azonban kiderült, hogy aki éjjel legény, nappal lepény. Mivel az ebéd késett, ezért azt találtuk ki, hogy tartani tudjuk az ütemtervet, hogy majd Kisréten eszünk. Nem kellett többet gyalogolnunk, mint 3 km-t, de sokan alig bírták (hiszti nélkül). Amekkora machók voltak éjszaka, annyira pudingok a fél órás séta alatt. Nem úgy a lányok és a picik! Rolika és Balázs, akár a tapasztalt túrázók, úgy teljesítették a távot!

Hála az ebédet szállító néninek, a terepjáró platójára felpakolhattuk a hátizsákjainkat, Kocka zsonglőr Gábor pedig a számítógépét! Bizony, ő számítógépházzal, monitorral, billentyűzettel érkezett a gyalogtúrára. Legközelebb, már nem fog!

Gyors ebéd után, uzsgyi fel a kisvasútra és zötyögés Almamellékre. Ez volt számomra az út legszebb része. A kisvasúton utazott még 2-3 család, akik alig leplezett lenézéssel kezelték csapatunkat. Ez most nem önfényezés, vagy ilyesmi, de ahogy a lefitymáló arcukról, a cigánybűnözéses propagandán érlelt tekintetükről a koszos mancsú, zsivajgó, street-smart és értetlen csapatunkra néztem valami büszkeség féle töltött el! Hirtelen felértékelődtek az olyan fél füllel hallott mondatok, mint például: ha nem lenne itt Kata meg Szilkó már lecsaptalak volna! De nem csapta.

És én sem csaptam, magamat be, mikor elszegődtem kísérőnek! Órákig folytathatnám a mesélést, de inkább befejezem. Legyen az én zsoldom az, hogy megint sokat tanultam a srácoktól, magamról és hogy alig várom a következő számháborút! Készülj Zotya, legközelebb én olvaslak le téged!

II. Zöld diákhálózati konferencia

Örömmel jelenthetem megalakult a TIKOPIA!!!

Igaz, így halkan megjegyezném, hogy Tikopia eddig is létezett, mint egy Csendes-óceáni sziget, de mostantól már így hívnak egy zöld diákhálózatot is. Hogy mit is takar ez a zöld diákhálózat? Ha jól vettem ki a hétvégén elhangzottakból, akkor egy olyan szerveződés, ami összefogja a magyarországi egyetemeken és főiskolákon található környezetvédelemmel és hasonló témákkal foglalkozó hallgatói egyesületeket. Szóval, hogy mindenki értse miről is beszélek, ezen a hétvégén (szept. 18. – 20.) került megrendezésre a II. Zöld diákhálózati konferencia, Budapesten, az ELTE Vezér úti kollégiumában, ami inkább egy alakuló ülés volt. :)

Akik a megalakulásnál jelen voltak: a Védegylet, az ELTE K-KLUB, Vezér Hallgatói Egyesület, BME Zöld Kör, Klímairoda, Fészek, és a ZöFi Pécs (elnézést, ha kimaradt valaki, a memóriámra támaszkodom, ami nem egy biztos pont :) ). Ezekből a szervezetekből, egyesületekből kerültek ki alapítók és aktív tagok is, de voltak, akik mint érdeklődők és lelkes támogatók jelentek meg. Emellett elhangzott még pár egyesület neve, akik az első konferencián ott voltak vagy jelezték valamilyen módon az érdeklődésüket: Világ körüli menet a békéért és az erőszakmentességért, Debihal, GATE Zöld klub Egyesület, Tölgy Természetvédelmi Egyesület, NUK Zöld-kör.

A program valahogy így zajlott:

Pénteken: Sokat gondolkodtunk a hálózat nevén, született 21 javaslat, amin tovább gondolkodtunk és elnapoltuk a névválasztást, majd figyelemfelkeltő akciókat találtunk ki a közeljövőben megrendezésre kerülő programokhoz: budapesti Critical Mass, Mobilitási hét, A hülyeség kora című film premierje, stb.. Majd vacsival zártuk a napot, ez mindig így történt, a továbbiakban nem részletezném. :)

Szombat: Délelőtt rajzoltunk, kiéltük elfojtott gyermeki vágyainkat, és az eredmény: rengeteg programötlet született a hálózat tevékenységéhez. Azután megvalósítottuk az egyik, előző nap kidolgozott akciót: kis köszönő-kártyákat osztogattunk a biciklistáknak és a tömegközlekedést használó embereknek, akik eleinte meglepődve, de később feloldódva, de még mindig kicsit furcsán néztek ránk. Délután kicsit komolyabb téma jött: a hálózat szervezeti felépítéséről, a betöltendő posztokról és azok felelősségi köréről és jogairól tanakodtunk. Lett egy főfőfő koordinátor, egy kommunikációs, egy menedzsment/marketing és egy gazdasági koordinátor és az ő alájuk tartozó aktív tagok is körvonalazódtak.

Vasárnap: Összegeztünk és értékeltünk, mármint a hétvégével és az eredményekkel kapcsolatosan. A nevet sem felejtettük el, szavaztunk és megszületett, a fentiekben már említett frappáns és szerintem nagyon jól csengő név: TIKOPIA. (Neten lehet nézelődni, hogy hogyan kapcsolódik a sziget neve egy zöld hálózathoz, az egy másik bolgbejegyzésnyi helyet foglalna el valószínűleg.)

Összességében szerintem, az ötletgazdák, alapítók elégedettek lehetnek a hétvége eredményeivel, nagyon hatékony volt és már csak a hivatalos papírokat kell elintézni és bejegyzett szervezet lesz Tikopia. A ZöFi mindenesetre drukkol és támogatja a kezdeményezést. ;)

Kéti

Vége a nyárnak

"Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak..." Illetve járnának, ha civilizációnk nem tette volna tönkre a környezetünket. De sebaj, a környezeti, gazdasági és társadalmi válság kellős közepén, a katasztrófa felé haladva, azért mi elmentünk majd' minden fesztiválra, és természetesen nem, mi nem szórakoztunk, hanem osztottuk az igét, szedtük a szemetet a fesztiválozók után, és tíz órakor aludni tértünk, hogy reggel hatkor frissen-fitten újult erővel tudjuk megmenteni a világot (kacsint). Következzék egy összefoglaló a nyárról, nem kronologikus sorrendben, és nem egy szerző pennájából (főleg, hogy mindenki gépelte):

Rockmaraton először, másodszor…másodszor

Az idei Rockmaraton több szempontból is érdekesen sikerült.
Először is, a ZöFi Pécs 5 fővel képviseltette magát, közvetlenül a Local Heroes Tehetségkutató színpad másik oldalán, így aztán elég nehéz volt kommunikálni délelőttönként. Sebaj, a Zöfi találékony, és szeret együttműködni, így Az Emberség Erejével Alapítvány Menedékében, vagy előtte, a zöld fűben tartotta meg az idei év legtöbb embert vonzó programját, a szerepjátékot.


Másodszor, kiderült, hogy a gyóntatófülke, ami szintén új találmány volt a Rockmaratonon, nem csak gyónásra jó, hanem megvitatni az élet nagy környezeti kérdéseit is. Meglepően sokan jöttek.
Harmadszor, a kézművesség azért jó dolog, mert egyrészt újrahasznosítjuk a sok hulladékot, másrészt lehet közben beszélgetni, harmadrészt pedig egyre újabb és újabb ötletek származnak belőle, úgymint az origami sárkány, vagy a függő daruk a tetrapackon. Negyedszer a rajzverseny, ahol visszajáró és új érdeklődők szintén megszenvedtek, ahol a pihentebbnél pihentebb emberek nemhogy a gyíkra, halra, de még a kacsacsőrű emlősre is tudtak képviccet találni, és ahol még a művészi tehetségek is kibontakozhattak. Zsófi és Viki teahajtogatott érmeinek nagy sikere volt, és a kézzel festett pólónknak is örült az első helyezett. Ötödször, meglepően sok rocker, punk környezettudatos, a tesztek nem bizonyultak elég nehéznek, illetve sokan szelektíven gyűjtik a szemetet és kisebb az ökológiai lábnyomuk, mint a magyarországi átlagnak.
Hatodszor, az üzenőfal izgalmas, a henna meg szép.
Hetedszer, az új trend a fülbevaló lepkéből és a fülbevaló daruból.
Nyolcadszor, azért koncerten is voltunk. Néha. A ZöFi-ben jobb volt. A társaság. Is.
Kilencedszer, a Rockmaraton túl nagy az identitásjátékhoz, pedig sokan keresték.
Tizedszer, ami még kimaradt…rádióinterjú kétszer, élőkönyvtár, ami érdeklődés hiányában elmaradt, újságírói körkép, és minden, ami nem ZöFi, de valahol mégis kapcsolódik.
Jövőre új felvonás…harmadszor.
Képek.

A Szigeten a pesti és a vidéki ZöFi-k hagyományosan együtt mulatnak, így mindenkinek saját sztorija van. Amikor mi (illetve aki ezt a sorokat írja) voltunk reggel esett az eső, így nem volt senki, csak a Duna Tv csinált interjút és irányította az ott lévő civileket egyik sátortól a másikhoz, hogy legyen ember a vágóképeken (szerintük nem volt furcsa, hogy minden standnál ugyanazok vannak.

European start 2009 - Pécs

Július 12-19 között került megrendezésre Pécsett a European Start nevű rendezvény immáron harmadik alkalommal, amit akár európai rockertalálkozónak is becézhetünk. Noha 15 és 25 év közötti fiatal rockzenészek találkozójának volt kikiálltva a rendezvény, a résztvevő 5 ország ifjú zenészei (betűrendben Ausztria, Belgium, Finnország, Magyarország és Románia ) széles zenei kínálattal érkeztek. Mivel a rendezvény időpontja majdnem pont egybeesett az EFOTT-éval, ezért a ZöFi csapat egy része itt, másik része pedig ott képviseltette magát.
Hogy is került a ZöFi egy rockzenei találkozóra?!


A rendezvény központi témája (természetesen a zene mellett) a globalizáció és a környezettudatosság volt. Éppen ezért felkérték szervezetünket, hogy 2 napra szervezzen a lelkes zenészpalántáknak „valami zöldet”.
Ennek megfelelően az első napon röviden bemutatkoztunk, majd egy ökológiai lábnyom-számítást végeztünk egyénenként, majd megnéztük az országok eredményeit, beszélgettünk a problémákról és azok lehetséges megoldási módjáról. Ezután a kultúrák közötti különbségekre szerettük volna felhívni a figyelmet a barnga-val, amelynek nagy sikere volt.


A következő napra meghirdetett (fakultatív) globális nevelésre sajnos nem került sor, mivel a „zöld programmal” egy időpontra tervezett hangszerkészítés (rockzenészekről lévén szó) nagyobb népszerűségnek örvendett... De ez nem szegte kedvünket, mi sem maradtunk restek, a tetrapack-pénztárca készítésének rejtelmeibe vezettük be az ifjakat Istenkúton.
Összességében azt gondolom, hogy tettünk valamit a fiatalok környezettudatosabb gondolkodásáért, mivel a rendezvény végefelé már jónéhányan büszkélkedtek: „Look! I’ve put it into the trash. I took a green step”.
Ezúton szeretnénk megköszönni a Pécsi Ifjúsági Központnak a lehetőséget, hogy ott lehettünk, és reméljük jövőre is találkozunk!
Csók és képek itt.

Az Ördögkatlan fesztivál kicsi, hangulatos fesztiválocska volt, a partisátrunk felállításán kívül (tűző napon, órákon keresztül bénáskodni, a civil utca legtöbb aktivistájának örömére nem nagy móka) nem sok dolgunk akadt.

A SZIN pedig annyira a nyár végén volt, hogy nem is emlékszünk rá, csak a Novákra (rá is csak a lányok).

Egy kicsit poros, egy kicsit forró, de a miénk lett végül…mármint az egyik stand a bajai EFOTT-on.

Amikor megérkeztünk a civil falu helyszínére, Bogival közösen megállapítottuk, hogy erre - ittas állapotban - igen veszélyes lesz közlekedni. Az ok: a föld egyenetlensége, a farönkök és a földből kiálló gyökerek. Persze ez minket nem tántorított el semmitől... A percek alatt mindent – köztük minket is - belepő por is csak egy ideig volt zavaró, aztán megszoktuk.

Lényeg a lényeg, hogy ez a fesztivál is hasonlóképpen zajlott, mint az előzők: volt hulladék kézművesség, tesztkitöltés, játék és beszélgetés az érdeklődőkkel. Ezenkívül voltak nagyon jó fej szomszéd civilek, igazi fesztiválarcok és komoly terveket szövögető civilszervezetek. Az utóbbihoz tartozik a gödöllői Szent István Egyetem Klímairodája, akikkel elérhetőséget is cseréltünk, a közös programok reményében.

A környezettudatos szemléletformálás mellett maradt időnk kicsit körbenézni, hogy milyen lehetőségek vannak még a fesztiválon. Találtunk egy PEN sátrat, ahol a szex-activity után egy-egy pólóval lettünk gazdagabbak. Megpróbáltuk megméretni a vércukorszintünket, de az illetékesek még aludtak… Így, tovább haladtunk és végül egy életnagyságú társasjátéknál kötöttünk ki, ahol Szandrával még kötelet is húztunk…ketten, egymás ellen.

Mindent összegezve ez is egy nagyon jó fesztivál volt: sok látogatóval és érdekes emberekkel. Új kapcsolatokat építettünk és élveztük minden percét, még a legforróbb napokon is. Remélem jövőre Pécsen is ott lehetünk.

Ördögkatlan

Mi is megyünk az Esélyek Utcájába, sok baráttal, baráti szervezettel. Szokásos: világmegváltás, ökotudatos gondolatok, doboz-pénztárca, stb.

Ördögkatlan link.

Pecázgatunk, pecázgatunk?

A ZöFi alternatív részlege boldogan fogadta a hírt, hogy nagy harcok árán mehetünk a Fishing on Orfűre és ott is bíztathatjuk a népet a környezettudatos életmódra. Ott is voltunk mind a három nap (június 18-20-ig), kánikulában és esőben egyaránt, és élveztük.

A szokásos hulladék-kézművesség és tesztkitöltés mellett volt megint rajzverseny. A FOO szörnyvadászatának apropójából szörnyrajzversenyt hirdettünk. A legjobb alkotások két kis környezetbarát filctollából születtek és mennyiségben is ,a 4 és 5 éves résztvevők győztek. A „Rajzolok még egyet, jóóó!?” felkiáltással jelezték, hogy kéne még egy repapír.
Lehetőség volt zöld gyónásra is, bár sokakat eltántorítottak a penitenciák, lehet azokat nem kéne felírni a gyóntatófülkére, legyen csak meglepetés. 
Ismét nagyüzemben folyt a tetrapack-pénztárca gyártás és nagyon kreatív ékszerek is születtek a másnapos fesztiválozók kezei között.

Persze mi sem csak standoltunk, este 9 felé már mindenki a koncertekre és a sörsátrakra koncentrált, így mi is belevethettük magunkat a fesztiválhangulatba. A sok jó kis koncert között tobzódva néha azt sem tudtuk merre induljunk és nem, ez nem annak a pár korsó sörnek tudható be. Bár azért hatalmas szerencse, hogy a sátrunk a stand mellett állt, így délelőtt elég volt csak kigurulni a hálófülkéből, hogy belevessük magunkat az unatkozó fesztiválozók boldogításába.

Az első két nap gyönyörű időnk volt, így aki tehette a tóparton pihente ki az előző estét, ezért inkább csak késő délután felé gyűltek többen a ZöFi stand köré, akkor viszont általában egyszerre, ahogy az lenni szokott. Az utolsó nap egész napos és estés zuhit kaptunk, így a ZöFi sátor kiváló menedékként is szolgált az ázott és gyanútlan fesztiválozóknak, akikre mi azonnal lecsaptunk, hogy amíg várakozik az eső enyhülésére töltsön ki egy tesztet vagy készítsen egy pénztárcát. Ennek az ajánlatnak szinte senki nem tudott ellenállni, aki mégis megpróbált, azonnal a gyóntatófülkébe küldtük. 

Összességében azt hiszem csak annyit mondhatok, hogy: FESZTIVÁÁÁÁÁÁL!

A következő helyszínek, ahol találkozhattok velünk:
Baja, EFOTT, július 14-19-ig,
Budapest, Sziget Fesztivál, augusztus 12-17-ig.

ZöFi pólók érkeztek!

Baranyai bringások, szevasztok! Nyáron, ha ledobjátok a pulóvereket, miért nem verettek ZöFi-s critical mass pólóban? (Kis szépséghiba, hogy Budapest Critical Mass van a pólóra írva.)

Vannak lány és fiú pólók, több színben, több méretben. Egységesen 1800 ft/darab.

Kell? zofipecs@gmail.com